2021. április 22.
Hazai nagy, sekély tavaink (mint a Balaton, Velencei-tó, Fertő tó) partvonalát sok helyen hol keskenyebb, hol szélesebb nádasöv szegélyezi. A nádasok nyíltvízi határát például a szél által keltett hullámterhelés éri. A hullámzás behatol a nádasba, majd jelentős mértékben csillapodva éri el a partot. Kellően széles nádasöv mellett a partot már csak a legnagyobb viharok idején éri el a hullámzás vagy még akkor sem. Éppen ezért a nádasövnek a partot érő hullámterhelés szempontjából is nagy jelentősége lehet. A partra ható hullámterhelés mértékadó értékeit tehát a nádasöv jellemzőinek figyelembe vételével szükséges pontosítani. Ezen kívül, mivel többek között az itt fészkelő madarak miatt a nádas rendkívül értékes élőhelyek is, ezért az állapotukat befolyásoló folyamatok feltárás természetvédelmi szempontból is fontos.
A hullámzás nádasban való csillapodásának leírására léteznek tapasztalati módszerek, illetve numerikus modellek. Mielőtt azonban ezeket használjuk, terepi mérésekkel igazolnunk kell az alkalmazhatóságukat. A terepi mérések egyébként önmagukban is alkalmasak lehetnek a nádasbéli hullámzás feltárására, ekkor azonban csak a mérések alatt kialakuló hidrológiai és meteorológiai viszonyok között kapunk képet a lejátszódó folyamatokról. A mértékadó viszonyokra, hosszabb időszak statisztikai elemzéshez az ismereteinket az igazolt tapasztalati, becslő módszerek vagy numerikus modellek segítségével terjeszthetjük ki.
Maga a kutatás számos úton elindulhat, több különféle, egymással alig átfedő cél is megfogalmazható, így akár több hallgató számára is tud témát szolgáltatni, a hallgatók képzettségi szintje és érdeklődése függvényében, kezdve a műszerek terepi telepítésében való segédkezéstől, a mért adatok elemzésén át és a megfigyelt jelenségek tapasztalati képletekkel vagy numerikus modellekkel való reprodukálásáig.
Ízelítő korábbi kutatásunkból elérhető itt (61. oldaltól).